Amikor Turbék megelevenedik

kiállítás

A zsibóti szőlőhegyen felfedezett török zarándokvárost, Turbékot bemutató kiállítás és Kulturális-Turisztikai Központ nyílt a Zrínyi várban. A kutatócsoport munkáját dr. Pap Norbert koordinálta.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) hallgatóinak építészeti vízióiból, a reménybeli világörökségi helyszín látványterveiből és makettjeiből nyílt kiállítás június 6-án a Zrínyi várban Szigetváron.

A dr. Pap Norbert egyetemi tanár (PTE TTK Földrajzi és Földtudományi intézet) által vezetett kutatócsoport a török TIKA állami ügynökség támogatásával még 2013-ban kezdte meg azt a tudományos programot, amelynek keretében 2015-re sikerült feltárni az 1566-ban Szigetvár ostroma idején elhunyt oszmán uralkodónak a szőlőhegyen felépített mauzóleumát (türbe). A terepi vizsgálatok 2019-ig tartottak, amelyek során sikerült feltárni a mauzóleum körül álló komplexum további elemeit, azonosítani és feltárni a mellette álló dzsámit, derviskolostort, a zarándokokat kiszolgáló vendégházat, illetve az őrség szállásául szolgáló barakk és a komplexumot védelmező palánkerőd egyes részeit is. A Gül Baba Türbe Alapítvány támogatása lehetővé tette, hogy a terepi kutatás tovább haladjon az 1427/2017. számú kormányhatározat által megszabott irányba. Utóbbi egy tervezési, tervezés előkészítési irányvonalat is megszabott, ehhez kapcsolódik a nemrégiben megnyitott kiállítás.

A Pécsi Tudományegyetem és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között aláírt szerződés alapján 2024 tavasza óta folytatódnak a kutatások I. Szulejmán szultán szigetvári (turbéki) mauzóleuma körül. A kutatás következő szakasza idén nyáron indul, melyet egy különleges kiállítás előz meg a Szigetvári várban a PTE építész mester szakos hallgatóinak jóvoltából. A kiállítás a zsibóti szőlőhegyen felfedezett török zarándokvárost, Turbékot bemutató kulturális-turisztikai központ és régészeti park létrehozására és környezetének fejlesztésére kínál kreatív megoldásokat.

A munkákból „egy nagyon látványos, pazar kiállítás született, sokféle ötlettel, tervvel, látványtervvel, illetve makettekkel” – mondta dr. Pap Norbert – „Szerettük volna, hogy elinduljon egy dizájnban, funkciókban való gondolkodás, ami meg is történt. Ennek eredményeit vonultatja fel ez a kiállítás.”
A pécsi kiállítással párhuzamosan a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány a budapesti Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyre tervez egy másik kiállítást, amely várhatóan a nyár folyamán nyitja meg kapuit, és amely év végig lesz látogatható. Itt a tavalyi kutatás során felszínre került rendkívüli leleteket lehet majd megtekinteni, melyek remélhetőleg nem csak hazai, de külföldi látogatók érdeklődését is felkelti majd.

Az előzetes terveknek megfelelően az idei kutatási év valamikor június utolsó hetében fog indulni és év végéig fog tartani. „Azt a munkát fogjuk folytatni, amit tavaly megkezdtünk, de nem tudtunk befejezni. Nagy területen lesz lelőhelyfelderítés, sok műszeres vizsgálat várható és 5-6 helyszínen lesz feltárás, olyan helyeken, amelyeket a műszerek ígéretesnek mutatnak” – mesélt a tervezett munkáról dr. Pap Norbert.
A kutatásvezető a várható eredményekkel kapcsolatban óvatos, mint elmondta, a tavalyi leletek mind-mind várakozás felettiek, megdöbbentőek voltak annak ellenére, hogy tudták, a kora újkor egy igen fontos helyszínéről van szó, melyhez a birodalmi elit látogatásai köthetőek, és ahonnan végül hozzájuk köthető tárgyak kerültek felszínre.

„Mind a genovai arany, mind a Magyarországon még soha nem látott aranyozott evőkészlet, teljesen mellékesen kerültek elő, nem egy fő, hanem egy abszolút mellékobjektumokból, ahol az ember nem számít ilyesmire. Ennek alapján bárhova leásunk, bármi lehetséges. Ugyanakkor ennek ellenkezője is megtörténhet” – fogalmazott dr. Pap Norbert.

A kutatás jó példája a Pécsi Tudományegyetem harmadik missziós feladatvállalására, mely az oktatás és a kutatás mellett kiemelt szereppel bír az intézmény startégiájában. A felsőoktatás egyre nagyobb arányban igényli a gyakorlati oktatást, a tapasztalatszerzést, így egyre fontosabbá válik, hogy az oktatók terepen is szerepet vállaljanak méghozzá olyan projektekben, melyeket a társadalom is hasznosnak talál. A Turbékot érintő feltárás teret ad a hallgatói kreativitásnak, az oktatói szakértelemnek, ugyanakkor számtalan lehetőséget tartogat egy jelenleg elmaradott térség számára. Az itt végzett munka Baranya vármegyének, valamint Szigetvár és környékének egyfajta intellektuális erőforrásokkal való támogatása.

A kiállítás egy hónapig látható a Szigetvári Zrínyi Vár Hóvári János kiállító- és rendezvénytermében.
Fotók: Berkecz Balázs
További fotók

Forrás: UnivPécs